Varicose veins - patológiás változás a vénás erekben, ami torlódást okoz, főleg az alsó végtagokban. A betegség gyakorlatilag gyógyíthatatlan, azonban a lábak varikózisának korai szakaszában komplex terápiával meg lehet állítani a patológia előrehaladását.
A betegség sajátossága, hogy a tüneteket sokáig figyelmen kívül lehet hagyni, fáradtság vagy fokozott fizikai megerőltetés jelei miatt szedik. Ha korábban a visszerek az idősek betegségének számítottak, akkor az elmúlt évtizedekben a betegség jelentősen "fiatalabb". Ma az átlagos életkor a patológia kezdeti szakaszában 25-30 év. Ez nagyrészt a fizikai aktivitás csökkenésének köszönhető. Bár vannak olyan speciális kockázati tényezők, mint az örökletes hajlam, a magas sarkú cipő viselése és a szűk, kényelmetlen cipő, a szakmai stressz.
A változások következtében a vénás erek fala elveszíti rugalmasságát, megnyúlik. A vért a szívbe visszajuttató billentyűkészülék rosszabbul kezd működni, a vér stagnál az erekben, amitől azok még jobban megváltoznak. Ennek időben történő észrevételéhez és megelőzéséhez ismernie kell a varikózis egyes szakaszainak tüneteit.
A szakaszok diagnosztizálásának módszerei
A varikózus vénák osztályozása létezik, mind a vénás rendszer rendellenességeinek lokalizációja és mértéke (1-4 fok), mind pedig a szervezet azon képessége alapján, hogy ellenáll a folyamatban lévő kóros elváltozásoknak (kompenzáció, szubkompenzáció, dekompenzáció).
A helyes diagnózis kulcsfontosságú a kezelés sikere szempontjából, amely lehetővé teszi a betegség mértékének és stádiumának meghatározását, valamint minden esetben a leghatékonyabb kezelési taktika kiválasztását.
A varikózus vénák diagnosztizálására használt módszerek a következő típusú kutatásokat foglalják magukban:
- Az ultrahang egy ártalmatlan és rendkívül informatív módszer, amely lehetővé teszi a betegség azonosítását a fejlődés korai szakaszában;
- Az angioszkennelés egy új költséges módszer, amely lehetővé teszi a vénás elváltozások összes meghatározó paraméterének pontos azonosítását;
- Flebográfia - röntgenvizsgálat kontrasztanyaggal;
- Termográfia - termogram felépítése a test különböző részeiből származó infravörös sugárzás és a normától való eltérések rögzítésével.
A műszeres technikák közé tartozik: echoscleroterápia, phlebomanometria, phleboscintigráfia, limfoszcintigráfia, fotopletizmográfia, háromdimenziós számítógépes flebográfia.
A láb mélyvénáinak állapotának meghatározására az orvos funkcionális vizsgálatokat végezhet: Trendelenburg teszt, Hackenburg teszt, Delbe-Perthess teszt - a technikákat úgy végzik, hogy a lábakon egyes területeket érszorítóval kötnek be.
Az alkalmazott laboratóriumi vizsgálatok a következők: általános vérvizsgálat, koagulogram, hormonok vizsgálata.
A legelső diagnosztikai módszer azonban a szemrevételezés és a tünetek azonosítása.
Elsőfokú tünetek
Gyakran tünetmentes, és lehetetlen önállóan diagnosztizálni. A fő tünet a lábak fáradtsága, amely pihenés után eltűnik. Ennek ellenére ebben az időszakban el lehet tekinteni a megelőző intézkedésektől: kompressziós fehérnemű viselése, súly normalizálása, gyakorlatok elvégzése.
A kóros elváltozásokra adott válasz hiányában azonban a betegség előrehalad, kialakul a varikózis kezdeti stádiuma, amelynek jellemzői:
- nehézség és teltségérzet a lábakban;
- duzzanat a boka területén;
- borjúgörcsök, különösen gyakran éjszaka;
- pók erek és háló.
Ebben a szakaszban a vénás rendszer változásai szabad szemmel láthatók, ami arra kényszeríti a legtöbb beteget (különösen a nőket), hogy konzultáljanak egy phlebológussal.
A második fokozat tünetei
Megfelelő terápia hiányában a kóros elváltozások kialakulása a következő tünetek megjelenéséhez vezet:
- Állandó duzzanat, amely még pihenés után sem tűnik el;
- Nehézség a lábakban, amely a nap vége felé fokozódik;
- Megváltozott és kitágult vénák látható szubkután mintázata;
- Fájdalom van a lábakban, amelyek a fizikai erőfeszítéssel intenzívebbé válnak;
- Az érintett vénák közelében lévő területeken a bőr fokozatosan elveszíti érzékenységét;
- Vörös és barna foltok jelennek meg;
- Az érintett csomópontok területén a bőr bőrgyógyászati változásokon megy keresztül.
Az érintett vénák ilyen elváltozásai azonnali reagálást igényelnek, így már az első pókvénák megjelenése is jele lehet a terápia megkezdésének. A 2. stádiumú varikózus vénák mind konzervatív terápiával, mind műtéti technikákkal kezelhetők.
Harmadfokú tünetek
Ha általában hardveres diagnosztikai módszereket alkalmaznak a betegség korábbi szakaszainak diagnosztizálására, akkor a 3. fokozatú varikózis tünetei szabad szemmel láthatók:
- fáradtság alakul ki járás közben;
- ödéma képződik a lábakon;
- egyértelműen megjelennek az érintett vénák és csomós formációk;
- a legnagyobb elváltozások helyén a bőr elkékülhet;
- a fájdalmak és görcsök állandóvá válnak;
- vénás magas vérnyomást diagnosztizálnak;
- nagy nyomás van a végtagokban;
- a károsodott mikrokeringés következtében állandó fejfájás lép fel.
Ez az állapot határesetnek számít a betegség kialakulásában: ha nem tesz azonnali és radikális intézkedéseket, elkerülhetetlenül súlyos szövődmények alakulnak ki: trofikus változások, fekélyek kialakulása (rosszul gyógyuló és rokkantsághoz vezető).
Az utolsó (negyedik) fokozat tünetei
A betegség utolsó, előrehaladott stádiumában minden tünet még kifejezettebb. A patológia fő veszélye azonban a súlyos szövődmények kialakulásának magas kockázata:
- Trofikus fekélyek - általában az alsó lábszárban fordulnak elő a szövetek oxigén- és tápanyagellátásának károsodása miatt;
- Thrombophlebitis - a vérrögképződés fokozott kockázata a vér megvastagodása és torlódása miatt;
- Vérzés - az érintett vénák területén a vénás fal atrófiájával és elvékonyodásával jár;
- Lymphadema - a végtagok duzzanata a nyirokpangás miatt, amelyet hormonális vagy fogamzásgátlók alkalmazása vált ki.
A nekrózisos területek megjelenésekor sürgősen orvosi segítséget kell nyújtani, mivel a gangréna terjedése halálos veszélyt rejt magában.
Kezelési módszerek minden szakaszban
Kialakulása során a varikózus vénák, mint minden betegség, 3 fejlődési szakaszon mennek keresztül:
- kompenzáció - a szervezet az önszabályozás és a helyreállító tartalékok összes mechanizmusát használja, de a tünetek már kezdenek zavarni;
- szubkompenzáció - az érintett tartalékok kezdenek véget érni, és a tünetek felerősödnek;
- dekompenzáció - külső segítség nélkül a betegség gyorsan fejlődik, mivel a belső tartalékok, valamint az adaptív mechanizmusok kimerültek.
Az általános egészségi állapottól, az örökletes hajlamtól és a belső tartalékok készletétől függően a különböző emberek különböző időszakok alatt mozoghatnak egyik szakaszból a másikba.
Kompenzációs szakasz
Ez az időszak a legtöbb esetben észrevétlenül elmúlik, azonban azok, akik időben diagnosztizálják a varikózus vénákat, a legegyszerűbb eszközöknek köszönhetően sok éven át ebben a szakaszban maradhatnak:
- külső használatra szánt gyógyszerek használata: kenőcsök és krémek (népi és szintetikus), fürdők, borogatások;
- gyakorlat, masszázs, séta;
- az étrend megváltoztatása, az egészséges és egészséges ételek előnyben részesítése;
- kompressziós fehérneműt visel.
A betegség korai szakaszában a tünetek könnyen megállíthatók, és a diagnózis lehetővé teszi az okok és kockázati tényezők azonosítását azok sikeres megszüntetése érdekében.
Alkompenzációs szakasz
A megnövekedett kényelmetlenség arra készteti, hogy ebben az időszakban orvoshoz forduljon.
A tünetek súlyosságától és az általános egészségi állapottól függően a phlebológus javasolhat gyógyszereket (külső vagy belső használatra), vagy előnyben részesítheti a probléma azonnali megszüntetésének módjait:
- Phlebectomia - a vénák érintett területeinek eltávolítása;
- Lézeres koaguláció - lézer használata sérült edények forrasztásához;
- Szkleroterápia (szkleroterápia): a sérült erbe szklerotizáló készítmény bejuttatása, amely a beteg vénát összeragasztja és a véráramlást egészséges ereken keresztül irányítja;
- Rádiófrekvenciás abláció - szkleroterápia, de nincs vegyi anyag.
Ezenkívül a kezelés használható: kompressziós harisnya viselése, masszázs, speciális gyakorlatok és egyéb eszközök.
Dekompenzációs szakasz
A 3 vagy 4 fokos betegség diagnosztizálása esetén a kezelés csak műtéttel lehetséges, mivel a szervezet már kimerítette minden tartalékát, ezért természetes az:
- Flebectomia;
- Szkleroterápia;
- Lézeres koaguláció.
A rehabilitáció szakaszában lehetőség van gyógyszerek és fizioterápiás módszerek alkalmazására, valamint további módszerekre az érintett vénák állapotának helyreállítására.
A 3. fokozatú visszér nem gyógyítható teljesen. A további előrehaladását azonban meg lehet akadályozni.
Ehhez megfelelőek a megelőző intézkedések (elegendő fizikai aktivitás, speciális gyakorlatok és diéták, kompressziós harisnya viselése), valamint külső általános tonizáló gyógyszerek alkalmazása.
A 4. stádiumú varikózus vénák nem gyógyíthatók csak konzervatív módszerekkel - sebészeti technikák alkalmazása szükséges, mivel ez lehetővé teszi az érintett szövetek meglehetősen gyors eltávolítását.
Ebben az esetben azonban a kezelésnek átfogónak kell lennie, és a műtéten kívül magában kell foglalnia:
- kiegyensúlyozott étrend;
- gyógyszerek alkalmazása (belső és külső használatra egyaránt);
- masszázs;
- hirudoterápia;
- kompressziós fehérnemű;
- megelőző intézkedések.
A varikózus vénák utolsó szakasza bizonyos esetekben nem alkalmas sebészeti beavatkozásra: terhesség alatt, súlyos ischaemia, onkológia vagy gyulladásos folyamat jelenléte.
A korai diagnózis fontossága
Az alsó végtagok varikózus vénáinak fejlődésének egyetlen szakasza sem gyógyítható teljesen - miután egyszer megjelent, a vénák kóros elváltozásai mindig előrehaladnak. A korai diagnózis és a megfelelő intézkedések elfogadása a provokáló tényezők kiküszöbölésével együtt azonban lelassíthatja, sőt meg is állíthatja a folyamat fejlődését. Ha a kompenzáció szakaszában elegendő a kenőcsök és krémek használata a sétával együtt, akkor a betegség kialakulásának utolsó szakaszai kötelező gyógyszerek alkalmazását és sebészeti beavatkozást igényelnek. Nincs azonban garancia arra, hogy az állapot egy idő után nem ismétlődik meg.
Ezért fontos, hogy a tünetek legenyhébb fokánál kezdjük el a terápiát – ezzel megőrizhetjük a lábak egészségét és elkerülhetjük a jövőben a szövődményeket.