A visszér kezelési módszerei, a betegség lehetséges okai és tünetei

A visszér nagyon gyakori patológia, amely jelentősen csökkenti az életminőséget, és veszélyes szövődményeket okoz, amelyek drága és összetett kezelést igényelnek.

Mi a visszér?

A visszér vagy visszér olyan betegség, amely a vénák szelepszerkezetének meghibásodásával jár. Vereségük következtében a perifériáról a vér normális kiáramlása megszakad, és a vér az érágy különböző részeiben stagnál, ami tágulást okoz.

A fő kontingens, amely hajlamos a betegség megjelenésére, a 40 évnél idősebb emberek. Ez annak a ténynek köszönhető, hogy az edények ekkor már különféle negatív hatásoknak vannak kitéve, ami alkalmazkodóképességük csökkenését okozza.

Leggyakrabban a visszér befolyásolja az alsó végtagokat, de a patológiás folyamat az ágyékban vagy a belső szervekben is megfigyelhető.

Megelőző intézkedéseket kell végrehajtani, mivel ez a patológia előrehalad, és a visszér kezelési rendje meglehetősen bonyolult.

Okok

A visszér fő oka a túlzott és elégtelen mozgékonyság. A vénákon keresztül történő normális véráramlás mechanizmusa szorosan összefügg az izomösszehúzódásokkal. Az izomfeszültség során a vért áttolják a vénákon, és a vénaüregben lévő szelepek megakadályozzák annak visszafolyását.

A fizikai aktivitás hiánya torlódásokhoz vezet a periférián, aminek következtében a vér túlzott nyomást gyakorol a szelepberendezésre.A túlzott stressz káros hatással van az érrendszerre is. A gyakori izomösszehúzódások károsíthatják a vénák szelepeit.

Ezenkívül számos negatív tényező és betegség növeli a visszér kialakulásának kockázatát:

• Rossz szokások. Az alkohol és a nikotin vazomotoros tulajdonságokkal rendelkezik. Tágíthatják és összehúzhatják az erek lumenjét, ami megzavarja a normális véráramlást.
• Kávéval való visszaélés.
• Kényelmetlen cipő.
• Genetikai hajlam.
• Szisztémás kötőszöveti betegségek.
• Atherosclerosis.
• Diabetes mellitus.
• Traumás sérülések.
• Túlsúlyos.

Az ilyen tényezők jelenléte jelentősen növeli a betegségek kockázatát. Az etiológiai tényezőtől függetlenül az alsó végtagok varikózisának tünetei nem különböznek egymástól.

Klinikai megnyilvánulások

Általában ennek a betegségnek a tünetei jelentkeznek, amikor az alsó végtag vénáiban már visszafordíthatatlan szerkezeti változások vannak. Vagyis a betegnek már akkor is műtéti kezelésre van szüksége, amikor orvoshoz megy.

A korai szakaszban a visszér tünetmentes lehet. Néhány beteg enyhe fájdalomra panaszkodik, amely hosszú gyaloglás vagy futás után következik be. Nincsenek olyan speciális tünetek, amelyek lehetővé tennék a diagnózis felállítását. A visszér kezdeti formái kizárólag műszeres vizsgálatok segítségével mutathatók ki.

A fejlett visszér tünetei a következők:

1. A cianózis megjelenése, amely az erek mentén lokalizálódik.
2. Az edények a bőr felszíne felett kidudorodnak, és csomókat képeznek. Ezek a képződmények fájdalmasak és sűrűek, ami gyulladással és a kötőszövet proliferációs folyamatával jár együtt ezeken a területeken (szklerózis).
3. Állandó fájdalom, amely nem függ a fizikai megterheléstől. Ha a patológia kialakulásának legelején kizárólag túlfeszültség után következik be, akkor a későbbi időszakokban még álmában is zavarhatja a beteget. Ez annak a ténynek köszönhető, hogy a gyulladás egyik jele a fájdalom szindróma. A fájdalom intenzitása meglehetősen kifejezett lehet, ami a sántaság megjelenéséhez vezet.
4. Helyi hőmérséklet-emelkedés a csomópontok területén.

A betegség első tüneteinek megjelenése azonnali orvosi ellátást igényel diagnózis és kezelés céljából.

Miért veszélyes a visszér

A megfelelő kezelés hiánya számos veszélyes szövődmény kialakulásával jár, amelyek nemcsak az egészséget, hanem az életet is veszélyeztetik. Ezek a következők:

1. Thrombophlebitis. A vénák gyulladt területein a véráramlás jelentősen lelassul. Az ilyen körülmények kényelmesek a vérrögképződés szempontjából. Ezek a vérrögök blokkolhatják az alsó végtagokban lévő ér lumenjét, ami gangrént okoz, vagy vérrel kerül a tüdőbe, a szívbe, az agyba és más szervekbe, ami a vérellátás akut zavart okoz. Ezeket a kórképeket rendkívül nehéz kezelni, gyakran fogyatékossághoz és halálhoz vezetnek.
2. Trofikus fekélyek. A vér vénás kiáramlásának megsértését mindig az alsó végtagok szöveteiben mikrocirkulációs rendellenességek kísérik. Az oxigén és a tápanyagok hiánya fekélyesedéshez vezet. Ezeket a fekélyeket nehéz kezelni, és gyakran megismétlődnek, mivel terápiát kell végezni, amelynek célja a megjelenésük kiváltó oka.
3. Vérzés. Ha a visszeres betegség magas vérnyomással jár, akkor ez a perifériás erek megrepedéséhez és vérzéshez vezethet. Ez annak a ténynek köszönhető, hogy a kitágult erek elvékonyodnak, és a magas vérnyomásértékek megrepedhetnek. Ezenkívül kisebb mechanikai sérülésekkel vérzések is előfordulhatnak, ami egészséges embernél nem is vezet haematoma kialakulásához.

Szinte minden szövődmény súlyosbodhat egy fertőző tényező hozzáadásával, amely jelentősen rontja az állapotot és bonyolítja a kezelést.

Ha szövődmények alakulnak ki, a visszér kezelését át kell gondolni.

Diagnosztika

Ha visszeres gyanú merül fel, a betegnek számos vizsgálaton kell átesnie, amelynek célja a diagnózis megerősítése, valamint a patológia gócait körülvevő szövetek állapotának felmérése.

Ehhez a következő felméréseket kell végrehajtani:

1. Teljes vérkép.
2. Vérbiokémia.
3. Koagulogram. Ez a laboratóriumi vizsgálat lehetővé teszi a trombózis és a tromboflebitis kialakulásának előrejelzését a véralvadási tulajdonságok alapján. A magas véralvadás fenyegető állapot.
4. ultrahang. Az ultrahang segítségével részletes képet kaphat az érágyról, és azonosíthatja a gyulladás gócait, amelyek nem jelennek meg külsőleg.
5. Phlebográfia. Az alsó végtagok vénás rendszerének grafikus képének kontrasztanyaggal történő megszerzése lehetővé teszi, hogy részletesen tanulmányozza annak szerkezetét, és feltárja a legkisebb változásokat is.

Az instrumentális és laboratóriumi vizsgálatok mellett specifikus vizsgálatokat végeznek a lágy szövetek állapotának, valamint a keringési elégtelenség mértékének felmérésére.

Fontos egy külső vizsgálat is, amelynek során az orvos láthatja a külső specifikus megnyilvánulásokat, a feltételezett lokalizációt és a trofikus fekélyeket.

A phlebológust be kell vonni a betegségben szenvedő betegek kezelésébe és felügyeletébe. Ez az orvos szakosodott a visszerek kezelésére.

Kezelés

Az alsó végtagok varikózisának kezelése gyógyszerek alkalmazásával vagy műtéti beavatkozások elvégzésével lehetséges. A kezelési módszer megválasztása attól függ, hogy az érintett területen milyen súlyos változások figyelhetők meg.

Az alsó végtagok varikózisának gyógykezelését egy speciális séma szerint végzik, amely figyelembe veszi a kóros folyamatra gyakorolt ​​hatást és megakadályozza a szövődmények kialakulását.

A visszér műtéti kezelése a leghatékonyabb, mivel lehetővé teszi, hogy örökre megszabaduljon a patológiától. Ez azonban nem minden beteg számára megengedett, és számos ellenjavallattal rendelkezik.

Konzervatív terápia

A visszér műtét nélküli kezelése csak a betegség előrehaladásának korai szakaszában megengedett.

Érdemes megjegyezni, hogy a konzervatív kezelés csak a betegség megnyilvánulásainak kiküszöbölésében segít. Csak gyógyszerekkel lehetetlen tartós hatást elérni. Csak egy bizonyos ideig hatnak, és nem képesek megakadályozni a betegség előrehaladását.

A visszeres betegeknél a következő gyógyszercsoportokat használják:

• NSAID-ok. Célszerű nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszereket helyileg alkalmazni, kenőcsök formájában. Bizonyos esetekben lehetőség van ezeknek a gyógyszereknek a felírására tabletta formájában, de egy hosszú kúra gastritis vagy peptikus fekélybetegség kialakulásához vezethet, amelyet mellékhatások okoznak.
• Trombocitaellenes szerek. Az ilyen gyógyszerek hatása a vérrögképződés megelőzésére irányul. A primitív képviselő a szokásos aszpirin, amelyet kis adagokban használnak. Hígítják a vért, ami megkönnyíti a vér áramlását a gyulladt vénákon keresztül. Az ilyen gyógyszerek alkalmazása elfogadhatatlan a vérzésre hajlamos betegek számára.
• A prednizolon csoport hormonjai. Azokban az esetekben, amikor az NSAID-ok nem mutatják a kívánt hatást, a mellékvese kéreg hormonjainak használata szükséges. Ezeket az anyagokat kenőcsként is használják. Kifejezett gyulladáscsökkentő hatásuk van, és javítják a szövetek mikrocirkulációját is. Érdemes emlékezni arra, hogy a hormonok hosszú távú alkalmazása káros hatással van a test állapotára is.
• Phlebotonics. Ezt a gyógyszercsoportot alkalmazzák az alsó végtagok visszérgyulladásának kezelésében. Normalizálják az érfal hangját, amely biztosítja a normális véráramlást.

A visszér kezelésének szisztematikusnak kell lennie. A gyógyszerek rendszeres ciklikus bevitele lehetővé teszi a hatóanyagok állandó koncentrációjának fenntartását, ami állandó hatást biztosít a sérült erekre.

Ezeknek a gyógyszereknek szigorúan az orvos utasítása szerint kell használniuk. Független használatuk szigorúan tilos, mivel mellékhatásokat okozhatnak, és sajátos ellenjavallataik is vannak. Az ilyen korlátozások be nem tartása az általános állapot súlyosbodásával jár.

A konzervatív terápia a legmegfelelőbb támogató módszerként a tervezett műtét előkészítésében.

Sebészeti kezelés

Sokan kíváncsiak arra, hogyan lehet gyógyítani a visszér műtét nélkül? Valójában ez lehetetlen. A műtéti kezelés fő típusa a saphenectomia.

A safenectomia a sérült nagy saphena vénák eltávolításának művelete. Ennek köszönhetően a betegség gócai teljesen megszűnnek. De az ilyen kezelés hátránya a meglehetősen nagy sérülési arány. Újabban ilyen műveleteket végeztek nagyszámú bemetszéssel a bőrön, amelyek szükségesek voltak a vénákhoz való hozzáférés biztosításához.

Ma a visszér kezelésének modern módszerei lehetővé teszik a safenectomiát minimális bemetszésekkel, mivel a vénák kivonására speciális szondák vannak. Egy bemetszéssel akár fél méter hosszú véna is eltávolítható.

Ennek a műveletnek számos ellenjavallata van, amelyek lehetetlenné teszik a végrehajtását. Ezek a következők:

1. Diabetes mellitus. Ezt a patológiát az a tény kíséri, hogy a sebgyógyulás jelentősen csökken. Ilyen helyzetben a műtéti beavatkozás gennyes-szeptikus folyamatokat válthat ki, amelyek megkövetelhetik a végtagok amputációját.
2. Antibakteriális szerek intoleranciája. A posztoperatív időszakban antibiotikumokat írnak fel, amelyek elpusztítják azt a kórokozó flórát, amely a sebbe került a sebészeti kezelés során. Néhány beteg intoleranciát mutat ezekre a gyógyszerekre. A műtéti kezelés antibiotikum-terápia nélkül szigorúan tilos.
3. A szív- és érrendszer súlyos betegségei. A szívelégtelenséggel járó patológiák ellenjavallattá válhatnak, mivel bizonyos érzéstelenítő szerek használata tilos velük.

A szűkület eltávolítását a visszér szövődmény nélküli formáira végzik. Azokban az esetekben, amikor trofikus fekélyeket vagy nekrotikus változásokat észlelnek, amelyeket a vérellátás akut zavara okoz, meg kell bővíteni a művelet körét.

Lehetséges fekélyek kivágása műtét során. Így a szövethalál megelőzését végzik. Azokban az esetekben, amikor a vénás trombózis gangrénához vezetett, amputációra van szükség. Ilyen műveletet csak szélsőséges esetekben hajtanak végre.

Vannak modern, minimálisan invazív kezelési módszerek is, amelyek között vannak:

• Szkleroterápia.
• Rádiófrekvenciás abláció.
• Lézeres abláció.

Ezek a kezelési módszerek az erek lumenjének eltömődésén és további megsemmisítésén alapulnak vegyszerek vagy fizikai tényezők segítségével.

Célszerű ezeket a betegség korai szakaszában alkalmazni. Ilyen helyzetben a visszaesés kockázata minimálisra csökken. Előrehaladott visszerekkel nem érdemes ilyen kezelést alkalmazni, mivel ez meglehetősen nagy számú munkamenetet igényelhet.

Népi gyógymódok

Egyes források azt javasolják, hogy különféle hagyományos orvoslásokat alkalmazzanak a lábak varikózisának kezelésére. Erősen nem ajánlott ezt megtenni, mivel a növények hatása ebben a patológiában tudományosan nem igazolt.

Az alsó végtagok varikózisának kezelését kizárólag engedéllyel rendelkező szakorvos tervezheti. A visszér műtét nélküli kezelésének módszerei csak késleltetik annak végrehajtását. Nem szabad különböző népgyógyászokhoz fordulni, mert a megfelelő kezelés megkezdése előtt eltűnt idő amputációhoz vezethet.

Kombinált terápia

A kezelés maximális hatásának elérése érdekében további intézkedéseket kell hozni a gyógyszerek alkalmazásával együtt. Ezek a következők:

• Fogyókúra. A visszérbetegeknek kerülniük kell a zsíros ételeket. Segít növelni a koleszterinszintet és a vér viszkozitását. Az ilyen folyamatok a perifériás vérkeringés lassulásának növekedéséhez vezetnek a visszerek területén, és provokálják a trombus kialakulását. A vér elvékonyodásához sok folyadékot is kell fogyasztania. Sima vizet ajánlott inni, nem szénsavas italokat vagy teát.
• Rendszeresen tartsa magasan a lábakat. Az ilyen eljárások saját súlya alatt serkentik a vér kiáramlását, ami megakadályozza a torlódásokat.
• Szűk harisnyát visel. A test függőleges helyzetében az ilyen harisnyák megakadályozzák a vér felhalmozódását a kitágult vénákban. De helyesen kell használnia az ilyen harisnyákat, mivel a hosszan tartó viselés negatívan befolyásolhatja a láb állapotát, valamint az alsó lábszár bőrét.
• Séta. A betegeknek aktív életmódot kell fenntartaniuk. A visszér későbbi szakaszaiban a sétáknak rövid életűeknek kell lenniük, és nem okozhatnak fáradtságot vagy fájdalmat a lábakban.

Ezenkívül társbetegségeket, például érelmeszesedést, cukorbetegséget vagy elhízást kell kezelni. Az ilyen terápia jelenléte bizonyos esetekben csak a gyógyszeres kezelésre korlátozódik, ami biztosítja a betegség kedvező kimenetelét.

Megelőzés

A visszér kialakulásának megakadályozása érdekében számos egyszerű szabályt kell betartania, amelyek csökkentik annak előfordulásának kockázatát. Mindegyik a normális vér tulajdonságainak fenntartására, valamint a normális életmód kialakítására irányul. Köztük a következők:

1. Folyadékfogyasztás legalább napi másfél liter.
2. Megfelelő táplálkozás. Ez a kifejezés nemcsak az étrendben szükséges összes anyag biztosítását és a káros ételek kizárását jelenti, hanem a rendszeres étkezéseket is. Az egyidejű étkezés lehetővé teszi, hogy a tápanyagok maximális mennyiségét vegye fel az ételből, mivel reflex alakul ki, és megfelelő mennyiségű gyomornedv szabadul fel.
3. A rossz szokások feladás.
4. Korlátozza a kávé és más energiaitalok mennyiségét.
5. Fenntartja a mobilitást ülve is. Ehhez vannak speciális gyakorlatok, amelyek célja a lábizmok összehúzása.
6. A betegségek időben történő kezelése. Az emberi test bármely patológiája hosszú távú következményeket okozhat. Ennek elkerülése érdekében mindig tünetek jelentkezése esetén orvoshoz kell fordulni, és megelőző vizsgálatokon is át kell esnie.

Manapság a visszér kezelésének számos módja van. Időszerű diagnózissal lehetővé teszik, hogy egyszer és mindenkorra megszabaduljon a problémától. A visszér műtét nélküli kezelése csak a betegség legelején ajánlott.